2011. március 4., péntek

Szüribaba ismét egyedül

Kezdem felfogni, hogy kiöregedett egereink mitől válnak agresszívvé.
Egyedül akarnak maradni.
Amikor lejár az idejük, akkor félrehúzódnak, és még Szüribaba sem kivételezett. Megharapják, elüldözik.
Tegnap újra összeeresztettem a Faterral, aki már csak megszagolta az ételt, és gubbasztott az üveg valamelyik pontján.
Pár szagminta és közeledési kísérlet után sikerül egyedül maradni Szüribaba társaságában is. Korom Benő pedig már nem húzódott ki a tenyerem alól, ha melegíteni próbáltam. Bólintott kettőt, és újra visszagubózott gondolataiba.
Ma reggel Szüribaba feszülten mozogva jelezte, hogy az apja már csak ott van, de nincs velünk.
A hamvasztása este felé lesz. Koporsója neki is teás doboz.
Ma pedig, ha a kisállat kereskedésben találunk menyasszonyt a vénegérnek, akkor harc lesz. Aztán remélem, hogy béke is.

A kép még a négy fiút ábrázolja. Korom Benő a legőszebb, arról lehet megismerni.

3 megjegyzés:

  1. Sajnos kis kedvenceink sem élnek örökké. Pedig nagyon a szívünkhöz tudnak férkőzni.

    VálaszTörlés
  2. Az utolsó négerünk elhamvadt. Szüribaba még nem tűnik kedélybetegnek. Lányok nem voltak az elérhető kisállatboltban. Talán most többet foglalkozom vele, de inkább zaklatásnak veszi.
    Naponta egyszer hajlandó orrozni, egyébként most vacsorázik.

    VálaszTörlés