2017. december 9., szombat

hat alom... a lom hat

Ha valaki jellemét akarod megismerni, adj neki hatalmat!
Nem tudom, kitől az idézet, csak nagyon találó. Akár én is kitaláhattam volna. Megnéztem egy amerikai filmet, ami drogkereskedők történetét mutatta be. A beépülő rendőr munkáját. (Infilrator) Elötte pedig tegnap Al Capone elkapásáról egyet.
Nem bolondultam bele a jogos felháborodásba. Nem ragadott el sem a rendőrök, sem a bűnözők példája. Inkább nyiladozik a szemem a hatalom felelősségére. A szesztilalom megteremtette a szeszcsempészetet, a kábítószerüldözés a drogüzletet, és olyan tőkeközpontosítást, ami kitermelte az iparágat is a kereskedelem megfelelő szegmensében. Mondok magyar példát is. Az értelmetlenül magas adóartalom miatt indult el az olajszőkítés, de a dohánymonopólium is csábítja a gazdagságra vágyókat. Kinek a kezében hatalom van, annak lenne felelőssége a megtermelt javak surlódásmentes terítésében is. Tudom, hogy ez inkább az álom szintje. Erre hivatkozva lehetne ideterelni a mélyszegénységben élő országok túlnépét. Tette ezt már habsburg korona is évszázadokig, majd amikor az antant kinyírta az uralkodóházukat, az anyagi bázisát is miszlikbe aprította. Jobb lett? Kideríthetetlen. Egy emberöltő alatt folyamatosan változó körülményeinkhez alkalmazkodunk, és nincs benne visszalépés. Nem léphetünk vissza egy hetet a monarchiában tölteni vagy Mátyás udvarába Corvinát festeni. A hatalom pedig mindig élt és visszaélt a fölényével, de állandó támadás középpontjában valószínűleg többet szenvedett, mint a köz. Remélhetjük-e, hogy valaha is megszűnik a kiválasztódás? Nem. Az evolúció nem kívánságműsor, és nem is befejezhető folyamat. Értelmetlennek tartom istent tenni felelőssé az ember sorsáért, és létrehozásáért, mert vajon az istent ki alkotta? Az egyik alkotó biztos az ember. Tyúk és tojás összhasonlítás. Pedig valami rendező elv mégis létezik. Egyre bonyolultabb, mint egy művelésbe fogott kert, vagy számítógép program. Ötletekből, hibákból, javításokból, újrakezdésekből elhalásokból létezik a most. De csak pillanatra. Ez a pillanat pedig a lehetőség, hogy hatalmunkkal éljünk... s visszaéljünk.