Tört én elem

Még nem szabadultam meg az erdélyi témától. A következő kötet Földi Pál könyve a magára hagyott Székeny hadosztályról. Egy napos értelmezés, de katona írta.
Különösebb finomkodás nélkül jellemzi Károlyi Mihályt. Ki meri mondani, hogy a földosztást az elkártyázott földjeire felvett kölcsönök miatt csinálta, szükségből. Ha jól emlékszem, pár százezer korona miatt ugrott be ebbe a játékba.
A franciák pedig egyszerűen nem álltak szóba vele, és  a bolsevik kísérőivel.
Van a könyvben jogos indulat elegendő. Estére úgy feküdtem le, mint egyerekkoromban, amikor tudtam, hogy valami "rosszat" csináltam, és még a felfedezés és büntetés hátravan.
Tegnap már nem is mertem újabb könyvbe fogni. Áthoztam ugyan a Torda város és környéke kétkötetes művet, de nem kezdtem bele.
Inkább lestem a Vaterát, mert kinéztem a wobbleremhez való displayt. Jó nagy, 30x30-as képernyője van.
Analóg technikában ez lesz az utolsó nagyobb befektetésem. Innentől már inkább csak építeni akarok. Karácsonyig el kell készülnöm a tápokkal
Két 0-30V-os 3A-es  kínai szabályzópanel és az alföldről rendelt két toroiddal.
Mindezt fekvő számítógépházba fogom bepaszírozni.
Ma még Béla gyógyszerei és macskakaja bevásárlásra elkarikázom Szilasra, és a szél lefújta almákat akarom összeszedni. Talán még egy adag fahamut is beáztatok. Eddig az ötliteres műanyag flakon felét töltöttem meg lúggal az első szűrésből.
Csak most nem biztos, hogy lesz elegfendő esővíz hozzá.
Reggel hullott némi  dara. Nem maradt meg, igazán le sem hűtötte a levegőt.

Ezek vannak körülöttem, és vissza-visszatér a Földi Pál írásából, hogy annyi ember halála múlott Károlyi kártyás életmódján közvetve.

"Nagykorúságával birtokába jutott Magyarország egyik legnagyobb hitbizomáya, amit sikerült elkártyáznia."
..........
Biztosan lesz más írás, ami kimossa ebből a vádból is, és ott vannak a Tanácsköztársaságról tanult emlékeim... megfogyva bár és elszürkülve.
Valóban eltűntettek egy élvhajhász réteget az akkori magyar vezetésből, de az újratermelődik most is.
Csapások érkeztek a vörösöktől, aztán visszaütöttek Horthyék. Aztán 56 már csak verés volt az oroszoktól  a legkevésbé értékes területeire visszaszorított magyarokon. Miért? Csak mert a szuezi sakkjátszmához figyelemelterelésre volt szüksége Szovjetúniónak
Hát kell nekem politikát olvasni?
Értelmetlen.
Sokkal érdekesbb egy feszültségutánhúzó kapcsolás értelmezése, vagy az árnyékolások tervezése rezgéskeltő áramkörök zavarszóró tulajdonságainak megfékezésére.
Vagy hogy megnyírtam a kis diófát most, amikor lehullottak a levelei, Nagyon belógott az udvarra, és hozzon majd fej fölötti magasságban inkább ágakat. Vagy lekaszálhatnám a floxokat, mert már csúnyák a járda mellett
Mindjárt megkérdem Nufit, mit szól hozzá.

Letaglózva

Még homályosan látok a folyamatos olvasástól. Biztos sok hiba lesz a gépelésemben is.
Pár perce tettem le Raffay Ernő 1918-19-ről szóló kötetét. Erdély megszállásának a történetét. Egy kivéreztetett ország töketlen politikusait úgy verték át francia védőszárnyak alatt, hogy folyamatos gyomorszorulás volt olvasni, de letenni sem lehetett.
Azt még csak megértem, hogy a megszállt területeken képződött vagyonra rátették a kezüket, mert az ott keletkezett értékek az erdélyi embereket illették, bár tartok tőle, hogy nem igazán a létrehozók élték fel.
Miért lehetett ezt végigcsinálni?
Költői kérdés. Tudom. Csak mégis felmerül. Már iskolás koromban is vacak érzés volt tanulni róla, de így töményen olvasni...
Hol, hogyan tudom beilleszteni a fejembe?
A magyar határköveket látom mostanában többször is. Itt fenn a hegygerincen például  értelmetlennek tűnik.
Mire alapozom?
A házunk körüli kerten érzem, hogy egy ember életének fenntartásához viszonylag kis tér elegendő. Ha ide születek, akkor nekem is jár belőle annyi, hogy élelemmel, fedélnek való hellyel ellásson.
Egy paraszti életforma nem csupán fizikai erőnlétet igényel, hanem ezermester képességeket. Házépítés, ólak- állatokat elkerítő szerkezetek építését. Tervezést, hogy milyen növényből mennyire lesz szükség egy év túlélésére, és mellette csillagászati ismeretekre, gyógynövények ismeretére.
Látom azt is, hogy bár van véleménye mindenkinek mindenkiről, egy borjú születése okán percek alatt összeáll 4-5 ember, hogy segítsen a gazdának.
A szükségletek tehát nem igényelnek nagy területet.
Egy jól szakosodó terület a helyi adottságokat ismerve el tudja érni, hogy a feleslegéért olyasmit kapjon, ami ott nem terem, nincs a föld alatt.
Ezek a területek összedolgoznak, és közös jelrendszert alakítanak ki. A beszédből nyelv fejlődik, s ha jól működik, akkor az előnyök halmozódnak.
Más tájon összeszerveződő saját gondolkodási rendszert kialakítók vagy meg tudják szervezni ugyanígy magukat, vagy arra szakosodnak, hogy erőszakkal elvegyék az adottságaikat jobban üzemeltetőktől.
A történelmi Magyarország hosszú ideig mindenből elegendő erőforrással bírt.  A felhalmozott feleslegből jutott mindenkinek, azaz gazdag ország voltunk.
Természetesen akinek nagyon sok volt, az még többre vágyott. Erdélyről úgy tanultam, hogy az olcsó oláh munkaerőt ezért hozták be. Még többet akartak. Nagyobb hasznot.
Nem ugyanerről szól most Németország kínja?
Olcsó munkaerőt hoztak be, török vendégmunkásokat, akik már százalékban mérhető csoportot alkotnak. Most pedig megindult egy vallási értelemben közös néptömeg a gazdag Németországba.
Nekik nem a franciák diktálnak, hanem északamerika.
Eltelt száz év, és elővették a régi módszereket. Mózes népét negyven évig keringették a sivatagban, hogy már csak új, tapasztalatlan nemzedék maradjon?
Persze kisebb népcsoportról van szó. Rövidebb élethossz jut a sivatagi kódorgóknak.
Az én nagyapám - anyám mostohája - Brassóban született. Ő már élt Északerdély visszafoglalásakor, és magyar katonaként volt kinn a Don kanyarnál, és évekig volt Szibériában. Anyu édesapját nem ismertem. A frontról hazakerülve tüdőbajban meghalt, amikor anyu két éves volt. Tehát akit én nagyapámnak  ismertem, mesélt nekem, de a frontról nem nagyon.
Dédnagyanyám pedig, akitől szinte beszélni tanultam, meg például cipőt bekötni :-) 1895-ben született. Neki nem történelem volt, hogy mit műveltek ezzel az országgal, hanem az élete.
A '90-es években született nemzedék már nem beszélhetett ilyen emberekkel.
Tehát nekik már csak a tananyagból, olvasmányélményekből, de leginkább filmekből lehet képük minderről.
Aki ide született, az ide, aki oda, az oda. Felépült egyfajta rend, amelyben újra kialakultak a felhalmozott értékekből a ma működő összetartozások, és a nyelv is idomul.
Pár éve még megkérdeztem Attilától, mi az a cirkula. Ő már nem a körfűrész szót használja rá,
A jutubin nézegettem székely humoristákat, és sokszor nem tudom követni, miről is beszélnek. Nagyokat derült a hallgatóság, tehát bennem van a hiba.
Ettől eltekintve még beszélni tudnék velük. Ők is velem. Örülök is, hogy nem sikerült kiűzni őket a területükről, meg féltem is a kivándorlástól.
Amit erőszakkal nem értek el a hódítók, most befejezhetik a gazdaság mai irányítói.
Pedig egy 'zsebkendőnyi' föld eltarthat egy embert. Csak vissza kellene  építeni a természet  tiszteletét.
... mondom ezt én, aki műszaki, környezetszennyezés árán előállított szerkezetek helyreállításából éltem eddig, és nagyon nehezen találok rá a helyes útra... vissza a természetbe.