2011. szeptember 26., hétfő

Újra itthon

.. Budafokon.
Szokni kell. Minden más. A bringám kereke más méret, a lakásunk plafonja magasabban, éjjel nem hallani a szarvasbőgést, és végre Nufi mellett.
Neki is szokatlan lehet a reszelősre durvult bőr az ujjaim hegyén, meg a... de soroljam?
Még nem raktam össze a gépemet, az ő noteszgépén írok. Nem kell külön szöveget alkotni, majd feltöltéskor rövid időre bejelentkezni, aztán nem fennfelejtkezni.
Már belenéztem a valóvilág műsorába, és borzadok.
Tegnap Miklósnál jártam. A gépe nem bootol fel. Vett egy új lapos masinát ő is, meg kis tévét. Kórházba készül. Az A5-ös méretűnél is kisebb tévécske semmit sem fog. Láttam a hangoláskor a zavarjeleket, de adásnak nyomát sem. Mondom, hogy erősen árnyékolnak a panelfalak, ott legfeljebb központi antennáról.
Persze a nagy tévéjén AV bemenetről jött a digitális beltérin fogott műsor.Elhoztam a ketyerét. Itthon ki is derült. Jó antennával jó a kép.
Hogy 25 éve mennyire örültem volna egy ilyen tenyérnyi vevőnek... Antennázáshoz igazán alkalmas. Maholnap lekapcsolják a földi analóg sugárzást, és ez is mehet a süllyesztőbe. Remélem, a kórházban lesz neki antenna aljzat. Vagy nem árnyékolja semmi.
Az itt fogható 3 műsort (M1 Tv2 RTL klub) megjegyeztettem a játékszerrel.
Délelőtt még volt egy igazi jó programunk Nufival.
Bográcsozás.

Józsitól kaptam kóstolót a mangalicából, és igazi finom pörkölt készült belőle. Alig használtam fel fát hozzá, pedig vagy négy órát rotyogtattam a bográcsban. Fűszerezése csak só és paprika. Természetesen hagymás zsíron paradicsommal levére főzve, és mindig éppen pótolva az elpárolgott folyadékot vízzel.
Nyam-nyam. Jól esett.
Nagy mérvű gondolatok nem fészkeltek be a fejembe. Attilát olvasgatva persze a 'Divide & impera' huszonegyedik századi  megoldása szívszorító élmény. Ha ma Románia így működik, akkor borzalom. Pedig a sajton huzakodó medvebocsok között jóllakó róka koma azt hiszem, Benedek Elek mese. Csak nem került be lényege a fejünkbe? Az enyémbe sem, mert ha 'támadás' érne, először nem kívülről vizsgálnám a helyzetet, hanem védekeznék, vagy visszatámadnék.
Sajnos felfogtam én is, hogy az igénytelen emberfajta úgy szaporodik, mint a nyúl. Minél több van belőle, annál erősebb is. Ezután helyet kér ott is, ahol eddig nem ő volt. Hangja meghatározóvá válik, és az igényesebb ember félrehúzódik. Jobb a békesség.