2011. április 16., szombat

bagoly

Jó lenne valami új. Kihúzta a könyvelés belőlem a gondolatokat. Ma először sikerült két embert bevinni a gépbe. Eddig egynél többet egy nap nem. Csak hát ez nem teljesítmény. Öreges tipegés a városi kavalkádban.
Közben tömtem magamba mindent, amire rábukkantam. Kenőmájast, almát, ebédre a kacsacombokat sütöttem meg, és egy egész zacskó mazsolát is felfaltam. Nesze neked Paleolit diéta.
Mármint hogy nem kell zabálásba fojtani a bennünk szunnyadó energiát.
De majd holnap jön a sámliláb.
Illetve volt most két 'ámítógépfelújítás is.
Mikósé az egyik.
De volt tegnap a bevásárlás után extra programunk.
Kilátogattunk a Csepel szigetre. Szigetszentmiklóson kinézett Nufi egy céget, mert árulnak fügefát.
Hónapok óta kuporgat rá, mondhatnám, tavaly óta sóhajtozik. Mostanra született meg az elhatározás.
A telepen szakszerű fogadtatásban részesültünk. Éppen csak válaszolni nem tudott Nufi kérdéseire a bácsi. Aztán a fiatal sem.
Sebaj! Majd megoldódik.
Járkáltunk a fácskák, a bokrok között, és elhűltem, hogy egy másfél méteres botért elkérnek 10800Ft-ot.
Én biztosan vettem volna inkább 10db-ot a 680.-asból. Azok még törpék, de valamelyik csak megmarad. Itt meg egyben úszik el, ha valamit elnézünk. Illetve még kiválasztottunk egy kicsit is. (Biztos, hogy nekem is legyen igazam. :-) )
Ma már meg is locsoltam.
Igazából a szellőző-kémény elé ültetném, de Nufi még hagyná a cserépben. Út közben felvetődött újra a Komjátiba költözés. Akkor vinnénk magunkkal. Vagyis biztosan visszük, csak újra meg kell hirdetni a lakást.
Hátha most már lesz valakinek pénze is. Mi meg huss! - a tömegből eltűnünk egy nyugisabb környékre.
Most olyan álomszerű az egész. Innét az az álom, onnét pedig Bp. lesz majd.
Apám is hazajött 2000-ben, de nem tudott megmaradni. Németország volt már az ő otthona. Öreg fát nem lehet átültetni.
Ez a veszély leselkedik ránk is. Minél később váltunk, annál nehezebb lesz. Pedig egyszer meglesz a szusz, mint a kezdő ejtőernyősnek.
Sok kényelmi megszokást fel kell adni. A gáz ára kitermelhetetlen, ezért ott fában gondolkodom.
Ha hallgatok Attilára, akkor nekem is kéne a maradék pénzből valami akácosnak való területet venni, és megtermelni a tűzifát.
Ebéd közben Nufi feltette a kérdést: Mostanában miért nem tartanak annyi birkát? Hugh a Kapa kasza fakanál sztárszakácsa  is tart. Nufi szereti a gyapjút, én meg a gíroszt, és biztos a tejével is lehetne valamit kezdeni. Baromfi meg minden udvaron kapirgál arrafelé. Amíg élnek az öreg rokonok, kapok tanácsot is, mit-hogy kezdjek el.
Aprójószágnak még jöhet a nyúl.
Persze nem sok, mert fel kell pörögni a hajnali kelésre, tyúkokkal fekvésre. Én pedig inkább bagoly típus vagyok.

3 megjegyzés:

  1. Én sokszor elgondoltam, ha adósság mentesen új életet kezdhetnék falun, asztaloskodnék, és akinek nincs pénze, fizet amivel tud. Ezt csináltam két évig, és kitűnően működik. Tojást, tejet, mindenfélét hoztak az emberek, és mikor rászagoltak erre a lehetőségre, sokan megbátorodtak és elkezdtek disznóban gondolkodni, meg ilyenek. Mire teljesen kiépült volna a barter dolog, el kellett költöznünk. Nagyon jól kiegészítették egymást a pénzes és a nempénzes megrendelések. Értékben a nem pénzes fizetések sokkal nagyobbak voltak. Mert ha tíz tojásnyi valamit termeltem, legtöbbször húsz tojást hoztak. Viszont ha száz lejt ért volna az a valami, az ötvenet is fájdalommal fizették.
    Ha bevállalod a villany dolgok javítását, nem fogod megbánni falun. Nehezen épül ki, de az idő meghozza gyümölcsét.
    Nálam nehezen jön össze ez a nyugalmas megöregedés, mert az este felhívtak, hogy valószínű mégis lesz franciába házépítés. És valószínű, hogy az andorraiak gyárát is működtetni kell. Szóval ez láncba megy. Ők érdekeltek, mert gyárat vettek itt közel, nincs aki ránézzen, én érdekelt vagyok, mert tele vagyok adósságokkal, mint Jób sebekkel és mindenki aki eddig ismerősének tartott, hátraléptek, gondolván, hogy az eladósodás ragályos dolog.
    Úgy látszik nincs út csak előre.

    VálaszTörlés
  2. Nagy dilemma, nagy. Én is néha ábrándozok, aztán maradok. Ki tudja mi lesz a vége?

    VálaszTörlés
  3. Az a baj az adósságmentesítéssel, hogy a rendszer alapja maga az adósság. Megmagyarázták nekem, hogy a pénz maga egy olyan eszköz, ami valakinek a munkáját, vagy termékét jelenti. Vagy megvan, vagy nincs. Azaz adós nekem.
    Ha nem veszem igénybe, akkor a pénz elértéktelenedik, és nincs.
    Tehát - ez már saját következtetés - ha eladom itt, amit létrehoztam, és máshová megyek, akkor is elúszik pillanatok alatt a különbség, mert ott még nincs rám szükség. Sőt többlet van emberből.
    Azaz többszörösen nagyobb kiadással indulok.
    Vajon meddig elég a puttony? Kihúzza addig, amíg ott lesz rám szükség?

    VálaszTörlés