2011. április 28., csütörtök

"Hosszú" vakáció

Vajon ide, vagy a Komjáti blogban írjam tovább a bejegyzést?
Inkább most ide. Már hazatértünk. Igazából ott folytatom, ahol abbahagytam.
Komjátiban lehoztam a pad(lás)ról a gépet, és elvittük Miskolcra. Laci bácsival elkutyagoltunk még a TESCO-ba, és venni akartam neki netkvik csomagot. Az adsl modemet egy csomagban árulták régen, és a szerződéskötés elektronikusan történt - ha jól emlékszem.
Ma ilyen nincs.
Ma olyan van, hogy vezeték nélküli.
Ahhoz pedig XP a minimum, és 500MHz-es processzor, és 256Mb ram.
Ezt tudom, mert Miklósnak is ezért kellett új gép a múlt héten.
Otthonról anyutól még telefonon egyeztettem a t-online ügyintézővel, hogy futárral kiküldik, és 1 hónapon belül él a rendszer.
Gurrá! Mondom, és holnap megyek haza, és a két nyugdíjas vajmi keveset fog ebből a játékból megérteni.
Tegnapra tehát két megoldandó feladat maradt.
1 Gumi
Ezt a reptérhez közeli gumis azonnal elutasította, hogy vegyek a közeli bontóban másikat, Ő a kajla felnivel semmit sem tud kezdeni.
Rendben.
A komplett kerék is annyiba került, mintha valahol cseréltettem volna + használt gumit veszek rá.
Nem került egy órába, megjártam, és jöhetett a másik feladat.
Felhívtam Sárit.
Volt osztálytársam egy 'ámítástechnikai cég vezetője, és megnyomtam rajta a HELP gombot. Kéne nekem vénséges DELL gépbe még 128 vagy 1db 256Mb memória.
 - Jaj, hát abba aztán bármi...
 - ...bringával odacsörtetek, mikor érsz rá?
 - Ne siessek, kettőre jó lesz.
Ott voltam.
A cégénél még két osztálytárs is gályázik, tehát kisebb osztálytalálkozó lett belőle. Elnyögtem, mit szeretnék, és tudott segíteni!
Mi több, még is installálhattam is náluk egy kicsit. Hogy pedig ne tartsam fel a dolgozót, kezembe fogtam egy motoros csavarhúzót, és beálltam a selejtwincsik megsemmisítésébe szétszerelőnek.
Úgy ültünk egymás mellett, mint a Palóczi úton az iskolapadban első osztályban, és be nem állt a csőrünk. Valószínűleg én dumáltam többet.
A TESCO is nyitva volt, és a dominós-feltöltős internet csomagot is felsimogattam a felújított gépre, és jöhetett Laci bácsi betanítása.
Nem egyszerű. Végülis lett neki e-mail címe, és küldtünk az unokájának levelet. Megismerkedtünk az internettel, és még a régi gépet is vissza kellett állítani ez mellé, mert a linuxos mahjongg -nál fontosabb játék nincs.
Ma reggel pedig korai kelés után robogtunk vissza Komjátiba az utánfutóért. Anyuék maradtak dolgozni, mi pedig usgyi.
Szendrő előtt már voltak rossz érzéseim, és a benzinkútnál megálltunk egy kicsit.
Tiszta vécé, és volt papír.
A következő megállás az M30-ason volt. Akkor görcs és lehulló szempillák akadályoztak.
Ettünk pár falatot. (anyu csomagolt rántott csirkét) majd az M3-ason egy MOL kút mögött szunyáltam vagy 20 percet.
Itt nem volt papír a vécében. (Volt nálam papírzsepi.)
Szélvész módjára, 70-80-as tempóval már nem álltunk meg Üllőig. Ott is kiterültem a fűre, amíg Nufi az öccsével összepakolta Béla holmiját. Kicsit szédülve, de komótosan hazajöttünk.
Itthon pedig Laci szomszéd fogadott azzal, hogy elvitték az óráját, bedughatja hozzám a telefonját tölteni?
Jó.
Már korábban is mesélte, hogy az apja halála után nem íratta át a villamos műveknél a fogyasztásmérőt. Tartozik fűnek-fának. Nem akartam, hogy többet beszéljen, mint amit muszáj. Egyébként is szédelgek még.
A műhelyben az irányfényt adó 5W-os fénycső kipurcant.
Vittem új 11W-ost. A fojtó tekercse bírja, de csak nem világított. Valami a dobozban lesz rossz.
Megint jőnek kopogtatnak.
Laci szomszéd most áramot akar tévét nézni.... szerdáig.
Innen, az emeletről?
A lenti pedig Béla.. akarom mondani Ildi lakása. Nem tőlem fog függeni.
Persze most napok óta fűtés nélkül volt a lakás, hősugárzóval indított Nufi is.
Megegyeztünk, hogy 4 nap, és felteszem a fogyasztásmérőt. Csak tévé, mert ha nekiáll mosni, azzal leverheti az automatát, és Béla megfázik. A rendszer nálunk úgy működik, hogy élére terveztünk. Nincs sok tartalék, és odafigyelünk rá.
....
Valami igazi örömhírt is szeretnék közzétenni.
Nif nif... nif...
Ilyen hangok jönnek a dobozból. Böske és Szüribaba frigyéből új gumicukrok vannak a dobozban. 25-én éjfél körül hallottan először. Azóta folyamatosan kagylózunk Nufival, és rövidesen látni is fogjuk. Már ha Bözsi is úgy akarja.
Fotó már csak a kis szőrösökről lesz.

4 megjegyzés:

  1. Ha egy mód van rá, adj Lacinak áramot. Én már csak tudom. Hiányoztál.

    VálaszTörlés
  2. Tényleg hosszú vakáció volt. Jó volt újra olvasni.

    VálaszTörlés
  3. Köszi a fogadtatást!
    Csinálok pár fényképet az állapotokról, meg Nufi is lőtt néhányat a 'birtokon'. Kiteszem, és itthon is indul a mandula.

    VálaszTörlés
  4. =>Attila
    Az áram nem a miénk. Mi is túlszaladtunk, és nem tudunk még egy háztartást a nyakunkba venni. Különösen Marika nénit a maga antispórolós megoldásaival.
    De hogy Laci szomszédot is jellemezzem, amikor a téglát hordtam le a tetőről, jött éppen haza.
    Megkértem volna, hogy kössük rúd végére az egykerekűt, és ketten leeresztgetjük a kosaras megoldással. Negyed óra alatt kész lehettem volna. (Így több, mint egy óra lihegés volt.)
    Ő úgy jött be, hogy kivárta a kapunál, amíg felmászom a tetőre, és akkor jött keresztül az udvaron, majd másnap figyelmeztetett, hogy rossz a tetője - a lakása fölött jutok fel a miénkre a mosókonyhán keresztül - és beszakadhatok.
    Most, amikor bajban van, akkor is éppen jól jött volna a segítség odébb tolni a leakasztott utánfutót, ne Nufival rutinozzunk a macskaköveken.
    Ő pedig az udvaron beszélgetett a bátyjával és az időnként munkát hozó emberével, és elhúzódtak oda, ahol már nem látják.
    Tudom, hogy a mélyszegénységben élőknek minden jár, de néha várnék némi segítséget is.
    Sajnos ennyire lepusztult az értékítéletem.

    VálaszTörlés