Apró hibák

Kis füst.
Tegnap előtt este kis füst jelent meg a konyhai lámpából. Elszomorított.
Ronda piros jószág, s amikor felszereltem a szekrény oldalára, még passzolt a konyhaszekrény előlapjához.
Aztán jött a vég. A gomolygó füstöcske biztosan a fojtótekercsből jelzi a véget. Meg is érdemlem, mert 11W-os fénycsövet dugtam a 7W-os "trafóra". Ráadásul már hat-hét éve. (van az orosz motyókban tartalék erő)
Tegnap bicajos nap következett. Először a gyógyszertárból hoztam el a pelenkákat, majd kikerekeztem az Obi-ba fűnyíró árakat nézni. Ott kiderült, hogy nem az a kategória van, amit Laci szomszéd emlegetett. Majd a Praktikerben.
... viszont nagyon lapos a gumim.
Hazatértem hát ebédet alkotni, és felfújni a kerekem.
Eddig jó, de megint rázza oldalirányban is a fenekemet az út. De nem szakadt a küllőm.
Budaörs felé tartva - ott van a Praktiker, meg Auchan, meg Tesco, meg a bokám sem tudja, mi minden. Szóval Kamaraerdő lejtőjén a Tétényi fennsík felől begyorsul a bringa 50 fölé, ha behúzom a nyakam is, és ott nagyon zavart a rázás. Megálltam, és újra megszemléltem a kereket.
A hátsó gumin jókora repedés nő, növöget a ráf mentén.

De hát ezt tavaly télen raktam fel! A futófelületen még szinte kopás sincs.
1200-1600Ft. Tudom, hogy egy belvárosi túra buszjegyeiből mekk-térül, de akkor is!
Koncentráljak inkább társasház fűnyírólistájára!
Eztán inkább lépésben folytattam az utat, és írogattam a listámat.
Itthon pedig várt a lámpaleszerelés.
Ez a fénykeltő a tűzhely fölé nyúlik, ezért a zsírgőz is betehetett neki.
Rövid fogcsikorgatás közepette - utálok a fejem fölött csavarozni - lebontottam, és kicibáltam a pókhálós szerény háta mögül. Szétkaptam. Hátha...

... és jó! A trafó nem büdös, a fáziskondija (47nF630V) oldalt fekete. Rés is van rajta. 

Ebből fél kiló van egy dobozomban, és eredeti orosz. Még csak meg sem sértődhet, hogy nem ismeri a latin betűket.
Jelentem, a lámpa zsíroldós fürösztés után kiszárongatva, összerakva a helyén csúfoskodik, és nem pöfékel. Csak világít. Teszi a dolgát.


***

A ráfot vizsgálgatva olyan élesnek tűnik a széle. Lehet, hogy inkább újrafűzöm a talján kerekemet, ezt a távolkeletit meg kukázom?
Még az agya is rozsdás egy év alatt. Nem pöttyökben, de foltokban.
Édes jó Csepel bringám! Hol vannak a hetvenes évek? Már csak emlék. De a kempingbringáim még azóta is futnak. Ez a kedvenc teherbringám meg állandóan ad valami szerelnivalót, hogy ne unatkozzam.