Mostanában mindent elrontok

Tegnap Nufi adott egy feladatot.
Béla kapott szobavécét, és magas neki. Ketten lemérték, vágjak le belőle 5cm-t.
A szerkezet négyzetprofilú vaslábakon áll. Nem lesz bonyolult művelet.... már ha nem én csinálom.
De ezt én követtem el.
ELőször is leemeltem a polcról a sikítót. Jó vastag csiszoló korong van rajta. Blackidecki, de eddig nem kellett cserélnem rajta korongot, mert van egy olcsó változat is. Azon váltogattam a köves és fém szeletelésre való karikákat. Tavaly nyáron elvittem Komjátiba, úgyis ott kell.
Most viszont erre kellett volna feltennem a fémvágó korongot.
Kulcs nincs, majd csinálok.
Egy darab laposvas nincs égen-földön.
Laci szomszédom - a másik - többszörös sikító tulajdonos. Végigvizslattuk a készletét, egyik sem jó méret.
Azért adott egy 'nem kár érte' fajtát, és némi satuban egyengetéssel rá tudtam beszélni, hogy kinyissa a szorító gyűrűt.
A vékony lapnak kicsi, nem illik rá a lyuka a gyűrűre.
Nem örvendek neki.
Előhúztam a szúrófűrészt. Van hozzá fémvágó fűrészlap is, de hol az imbuszkulcs?
Röpke félórás keresgélés után éppen feladni készültem, és a keretes fűrésszel indultam az udvarra, de Nufi belépett, és láttam, meg tudja várni a magoldást, hát tovább kutattam az n+1-edik szerszámos dobozomban is. Végre előkerült a készletem zöme.
Belekerült a fémvágó fűrészlap, és hullámpapír dobozra fektetve a lépcső előtt nekilendültem a fűrészelésnek.
Nufi a kötésével mögém ült a lépcsőre.
Az 5cm nem akart lejönni.
Megnéztem a fűrészlapot.
A piros festék sem nagyon jötte le, de a fogak eltűnni látszottak.
Rohantam a másik fajta lapért, majd az biztosan jó lesz.
Hát levágta, de a sűrű fogazás is reszelőnél finomabb fogazattá szelídült.
Laci szomszéd készült anyósáékhoz vidékre, és látva a szenvedésem, kezembe adta a saját vágószerszámát.
Pik-pakk lenyestem a maradék három lábat.
Nufi közben idegesen megjegyezte, hogy az egyik lábból kétszer vágtam.
Pedig régen láttuk a Sörgyári Capricciót.
A 20 ezer forintos vadonat új szerzemény három különböző méretű lábbal... a párom kikészülni látszott.
Gyorsan lemetszettem a negyedik lábat is, és kutattam laposvas után tovább. Arasznyi méretben azért akad itt a kupisarokban.
Két éppen bedugható csíkot levágtam, és 5-ös csavarokkal rögzítettem a levágott lábat.
A negyed órás munkából így lett kétórás fúrás-menetvágás, stb.
Béla fiatal korában esztergályosként kezdte a pályáját, biztos voltam benne, hogy ki fogja szúrni a balfogásom. Nem nagyon mertem azóta a szeme elé kerülni. Mátkám délután mondta is, hogy amint Béla felébredt azonnal megtekintette.
Ez van. Tegnap előtt az induktivitásmérőmhöz átalakított párszáz Forintos multimétert alakítottam dupla tápfeszesre, és azt kötöttem el. Meg is állt benne lokáloszci. (Ez nem az éjszakai mulatóhely) Aztán két DVD-re is felírtam ugyanazt,..
Még jó, hogy vége a hétnek.
A jövő héten már minden tökéletes lesz..... remélem!

(Csak zárójelben mekk-jegyzem, hogy a készülékhez tartozó imbuszkulcsok végig itt voltak)