2012. június 24., vasárnap

Gyilok a Villa utcában

Felnőtté válásom történetében új fejezet kezdődik. vagy inkább a falusi életre felkészülés természetes lépcsőfoka? Fóka?
Nem. Fóka biztosan nem.
Történt velem a héten, hogy Laci szomszéddal beszélgetve szóba kerültek a tyúkjai. Zavarja az ablaka alatt a szag, és már nem is tojnak a lányok. Érnek a késre. A másik Laci szomszéd rendelt is belőle, csak lealkudta.
No én alkudni nem akarok, de igazi próbatételt állítottam magam elé. Megvettem az egyiket, és halogatva a kivégzést mindmáig, nekiveselkedtem.
Pont, mint ahogy nagymamától láttam, úgy akartam.
A kiválasztás nem volt nehéz. Ezek a madarak azonnal a bejárathoz sereglenek, amint valaki megjelenik. Biztos hoz valamit.
Hát most visz. Azaz vittem.
Összefogva a két lábát, fejjel lefelé, hogy ne kiabáljon, mert nagymamától láttam, hogy a piacról mindig így vitte haza, úgy vittem az udvar túlsó felére. Legalább a többiek ne lássák a kivégzést.
Nufi is ráfordult a kapura, megérkezett Bélával a délelőtti sétájáról. Mondom, épp jókor.
Fogva a kis zománcos lavórt, meg a kést, kikerestem a legeldugottabb zugot.
Ráléptem a két lábára, és a vádlijaim közé fogtam a szárnyait. A fejét hátrahajtva nyisszantottam.
No ez nem is olyan egyszerű. Az élesnek tűnő kés nem csinált sebet. A hegyével kellett átböknöm a torkát.
Így már vígan zubogott elő a vére, s egy hang nélkül múlt ki a kisasszony.
Egy darabig még nyomogattam, hogy vérezzen ki rendesen. Akkor kiszabadította a szárnyát, de nem szaladt el, és két-három mozdulás után befejezte a földi létet.
Nufi persze megjegyezte, hogy vizet előtte kellett volna forralnom, de én nem bíztam magamban, hogy biztosan levágom, ezért inkább letakartam egy vödörrel az áldozatot, és csak utána raktam tüzet a bográcsban forróvíznek.
Meg a gázon is felfőztem egy 4L-es fazékkal. Az volt a forrázóvíz.
A fosztás kicsit hosszadalmasnak tűnt, a bontás sem egy igazi hentes munkája, de a beleit azonnal visszavittem a többinek. Ezt nagymama is így csinálta. Nufi persze hiába kereste a májat, mert az nem lett meg. Viszont találtam benne tojást, meg szívet, meg zúzát. Legkésőbb a begye lett meg.
Amiatt sokszor át kellett mosnom.
Nem volt elég forró a víz, ezért a "kesztyű"-jét sem sikerült egyben lehúzni.
Mindegy. Jól bezöldségelve feltettem a kuktával a gázra, és már csak azt várom, hogy a gőz elengedje a fedelet.
Az első magamvágta csirkehúsleves lesz.
Jó étvágyat!
Köszönöm.:-)

1 megjegyzés:

  1. Azt tartják, csak az első (gyilok) nehéz.
    Jó lett a leves?
    Hülye kérdés. Visszavonom!
    Egészségtekre váljék! :))

    VálaszTörlés