2010. december 4., szombat

Csak egy egér volt

Tegnap itt hagyott minket a Kisvándor.
Úgy tizenöt éve írtam egy novellát az egerét sirató magányos alkoholistáról. Ott használtam mostani címet bevezető mondatnak.
Ez a kis akarnok volt a főnök a terráriumban. Kiosztott mindenkit, de Szüribabát majdnem megölte, csak mert valamin összekaphattak.
Tegnap pedig félrehúzódva, lábait szétvetve láttam meg a fészektől a lehetőségeihez mérten a legmesszebb.
Kivettem.
Még élt. Lassan dobogott a szíve, és egészen hűvös volt.
A két tenyeremben tartva visszamelegedett, szívverése az alvó állapotnak megfelelőre gyorsult. Apró rángatózásokat éreztem. A lábaival csinálta.
Aztán felnyitotta a szemét, és el akart menekülni.
Visszatettem a többiekhez, de mindenkit elzavart magától.
Az udvarról felhoztam a 4 literes üveget, és Nufi is hazatért az apjától.
Újra a kezemben tartottam, amíg tusáját vívta, de megint összeszedve az erejét el akarta hagyni a kezem.
A hospice szoba lett a 4l-es üveg. Feltettem a radiátorra. Nufival figyeltük a szívverését, míg feladta.
A hátára fordulva szállt el a lelke.
Ma megrakom a zsebkohót dióhéjjal, és elégetem. Hadd lebegjen köröttünk.

2 megjegyzés:

  1. öszinte részvétem (még ha csak egy egér is volt). edig sosem gondolkoztam el azon, milyen lehet, ahogyan egy egér a haláltusáját vívja.

    ahogyan az írásaitok alapján megismertelek benneteket, pont úgy csináltátok, ahogyan kell. biztosan érezte kisvándor, hogy mellette vagytok az utolsó perceiben.

    VálaszTörlés
  2. Levittem másnap délelőtt, és begyújtottam a zsebkohót. Nem volt egyszerű ebben a hidegben felfűteni. A vas is mínusz fok, a faanyag is havas, a papírt az ingyenreklám újságokból válogattam. Ömlött a könny a szememből. Csak úgy tudtam jó tüzet létrehozni, hogy állandóan fújni kellett a már élő parazsat.
    Ilyenkor Laci szomszéd, a bátyja Lali, és Imre, a szembeszomszéd is ott kolbászolt, és kaptam a megjegyzéseket, hogy adjam oda a macskának.
    Jobb ilyenkor a feladatra összpontosítani, és kurta magyarázatot fűzni a műveletekhez.
    Majd egy óra után tudtam csak betolni a teásdobozból készült koporsót a pirosló zsarátnokba.
    Rögtön meg is szórtam az utolsó alommal. Ez az apróra rágott 'papírvatta' be is takarta, és el is takarta.
    Nufi is intett még egy utolsó PÁ-t, miközben kitolta sétálni Bélát a tolószékben.
    A múlt héten a Kisherceg nem kapott hamvasztást. Őt a megkergült Vater űzte halálra, és azóta Szüribaba is különválasztva aludt a másik terráriumban.
    Most Korom Benő (a Vater) és Szüribaba maradt kettesben.
    A vén néger egy napig még ugrált sokat a tető felé. Nem találta a helyét, de Szüribaba újra társaságba került, és most teljes a harmónia.
    Fényesítik az üvegfalat, vagy rágják a behelyezett gallyakat, dobozokat.
    Talán csak annyi a változás, hogy nem jönnek oda a kezemhez azonnal.
    2006 tavaszán születtek a fiatalok, és 2005 őszén vettük Vatert.
    Állítólag csak egy évet élnek a szabad világban.
    Nekem még ez is kevésnek tűnik.

    VálaszTörlés