Olvasgatom Attila szövegecskéit. Nyögök minden mozdulatra. De jó is lehet kályhát rakni. Nekem most egy felülés is villámcsapásokkal jár a derekamban, és fogalmam sincs, most mi okozta. Merthogy nem emeltem nehezet, és szorgalmasan javítgatom itthon a magnókat.
Tegnap a lóbalzsammal sikerült felfűteni éjszakára a keresztcsontom, de ma sokkal rosszabb lett.
Ha már sikerült felállni, úgy tipegek a lakásban, mint aki beszart, és egyben szeretné gatyában elvinni a vécébe művét, minél kevesebbet kelljen utána takarítani.
Nufi azt mondja, kitakaróztam éjjel, de nem mert betakarni, mert akkor felébredek.
Hát jó.
Feltekertem egy pokrócot a pocakomra, és rögzítettem magamon derékszíjjal.
Laci szomszéd meg is jegyezte, hogy csinos vagyok.
Persze ő az erkély alatt állt, és én fölötte ürítettem a reggeli gyyümölcshéjat a komposztos vödörbe. Gondolom a festői látvány emlékeztette az ásító inasra, vagy meg sem tudom tippelni, hogy mire.
***
Túl a nehezén. Illetve ha nem tér vissza, akkor ismét mókaképesnek érzem magam. Vannak még jezések, de talpra állok.
Nem is akartam kitenni ezt a bejegyzést, aztán meggondoltam magam.
Ebben is műszerészként viselkedem.
Az első tippem a kiakadásra mindig, hogy megerőltetem a gerincem. Úgy szokott beállni, hogy emelek rossz pozícióban. Egyik pillanatról a másikra jön a villámcsapás, és így tovább.
Ez a tipp most nem jó. Két nap alatt támadt fel a bajom.
Gyanúba fogtam még a c vitamint. Anyutól kaptam karácsonyra Béres cseppet, de ő vett hozzá c vitamint is, én meg nem szoktam.
Elolvastam a dobozáról, hogy mi a hordozó anyag. Többek között homok.
Gyorsan letettem még a halkapszulát is, meg a kávét is azonnal abbahagytam, viszont megállt az emésztésem. Amint megettem, minden bennem maradt.
Vissza a kávé, és a béres csepp marad leállítva. Kaptam még D vitamint.
Jó, ez meint gyógyszernek minősülő valami, és változó.
Még kipróbáltam a pálinkát is.
Az sem indította be a bélműködést.
Ekkor jött a fény. Mármint a fejembe.
Telente a herpesz vírusok támadnak. Legalábbis én erre vagyok érzékeny.
Anyu mesélte, hogy oviban, amikor beadták a bárányhimlő elleni oltást, utána szépen végigment rajtam a himlő.
Telente mindig érzékeny a gerincem, és valahol a gerincvelőben lakik ez a vírus.
Erről nem tudom, kitől, és mikor hallottam, de nem is érdekel. (A neten olvastam)
Akkor kamilla.
Már az első vödör kamillateától jobb lett.
Azóta a harmadik főzést iszom, és ma már felmászom a futópadra.
Úgy tűnik, megmaradok.
Két orvostanhallgató üldögél egy parkban, és figyeli az elhaladó embereket. Azzal szórakoznak, hogy megpróbálják az arra tévedők bajait diagnosztizálni, csak úgy ránézésre.
VálaszTörlésA diagnózisok teljesen egyformák, ám akkor arra megy egy ember, aki furcsán csoszog, közben a
lábait szinte egyáltalán nem hajlítja be.
A két srác hatalmas vitába kezd, majd egyikük odamegy az öreghez és megszólítja:
- Elnézést, uram, de a barátom szerint Önnek elmeszesedtek a lábízületei, míg szerintem inkább ízületi gyulladása van. Melyikünknek van igaza?
- Nézze barátom, az előbb én azt hittem, szellentenem kell, de sajnos ... mindhárman tévedtünk!
Csak hogy valami vidámság is legyen, pedig megértelek hidd el. Magam is lóbalzsam fogyasztó vagyok, hasonló okok miatt.
Köszönöm az együttérzést.
VálaszTörlésBevallom, emiatt vacilláltam, kitegyem-e a történetem. Mármint hogy nem a nyögés, hanem a hibákkal teli megoldáskeresés lenne belőle a lényeg. Merthogy a dokihoz nem szeretek járni. Mindig több bajt hozok haza, mint amit megmutatni viszek.Vagy legalábbis ez a félelem tart vissza az utolsó pillanatig.
Az ember szervezete egyensúlyfélére törekszik.
Gyerekkoromban is több olyan kísérlet alanya voltam, ami mellément, de életben vagyok. Lehetett igazuk is. Köszönhetem az orvostudománynak is az életem, meg az öngyógyító mechanizmusoknak is.
Nufival egy ideje a kiváltó okok vallatásában gondolkodunk. Talán ezért nem 'zavart' szakemberhez.
Eddig működöm.
Egyébként meg nem a lóbalzsamra, hanem a kamillára gyanakszom, hogy segített.
Szeretkezés közben az asszony nézi a plafont és azt mondja: "Dezső, meszelnünk kéne már...".
VálaszTörlésNa ilyen az én hozzászólásom. Ha többet alszom mint hat óra egy éjszaka, a derekam irtón fáj, hogy nem tudok lehajolni, meg hátrafelé nehezen nyúlok, ott ahol a vallásos évkönyveket is szoktam olvasni.
Fiatal koromban sok baj volt a térdemmel, már minden orvos operálni akart. Be is rendeltek a kórházba, de volt annyi lélekjelenlétem (szombat este találkám volt az életem első nagy szerelmével, aki szóba állt velem), hogy nem a műtőbe menjek, hanem a másik ajtón el a kórházból. Voltam aztán egy katonaorvosnál, aki megvizsgált és azt mondta, ez van fiam, ezzel a fájdalommal élned kell míg meghalsz. Azt mondta jól tettem, hogy nem műtettem meg a térdeim. És biza megtanultam ezzel a fájdalommal élni és nagyon vigyázok minden mozdulatomra. Mikor az időjárás jelentés azt mondja hideg front jön és nekem forrók a térdeim, mérget vehetek rá, hogy meleg front jön. Mindig igaza volt a térdemnek. Legalább 24 órával előbb tudom milyen idő jön.
Azért annak is van előnye, ha nem kell félni felhőszakadástól, amikor kirándulni hívok egy társságot.
TörlésBeállok én is az öregedők hosszú sorába... leghátra. Hátha magam elé tudok még engedni pár embert :-)