2009. december 19., szombat

Karácsony előtt



Karácsonyra én egy szép álmot kérek
Üljön ott nagyanyám nagy könyvvel kezében!
Olvassa fel újra a Nádszálkisasszonyt,
és, mikor rossz vagyok, morcan csak rám szóljon.
Próbáljam ki újra első görkorcsolyám
legyen fenyőtűvel tele a kisszobám.
Nem kell a jézuska, untam a mikulást
Nagyapa rajzoljon olyan bögyös macát
Aputól is kapjunk német képeslapot
Érezni akarom újra azt a szagot.
Kossuth cigarettát, meg a Kékes tévét
megvárhatom velük Szilveszterkor éjfélt?
Szilveszter, karácsony,.. együtt volt a család
Ilyen álmot kérek a fenyőfánk alá!



A készülődések ideje.
A videók gyűrődnek a gépeken. A TESCO-ban 100Ft-ért vett macis film a kedvenc, de most ellenáll a másolásnak.
Közben az alakuló Vista nem hajlandó normálisan frissülni, és pl. tunerkártyámról nem rögzíti a tévéműsort.
Alighanem rövidesen visszakerül a másik gépbe, ahol eddig ez nem volt probléma.

(Vagyis volt, mert kényes jószág. Csak rendszergazda olvashat w2k alatt teletextet. Miért?)
A hófúvásban némi frissítő hólapátolás is akadt. Holnap össze kellene eszkábálnom egy jégtörő szerszámot. Ha reggel a mínuszok a lépcsőre fagyasztják a mai porhavat, érdekes lesz lejutni az udvarra.
A lakás is több zónára oszlott. A lakószobában megvan a 20,5°C, de a másik szobában csak 16°C.
Összébb húzódtunk.
Még azt nem tudom, milyen lesz kiásni a fenyőfánkat.
Már a harmadik karácsonyt fogja idebenn tölteni.
Eddig bírta. A két korábbi szerencsétlen elszáradt, de Ő kitartó. Még azt is kibírta, hogy Nufi nyáron kotyvasztott valamit a friss hajtásaiból.
Amilyen szerencséje lesz, még elköltöztetjük Komjátiba is jövőre.

Az ablakban is szépen zöldellnek a petrezselyemgyökér tetejéből kibújt hajtások.

2 megjegyzés:

  1. Mi lesz a petrezselyemből? Szobabonszáj?
    Amúgy én az első fotódra szavazok!:) Jó, hogy az utolsót nem küldted el, amikor megismerkedtünk...

    VálaszTörlés
  2. A petrezselyem itt fog felnőni az ablakpárkányon.
    Pár nap múlva kap kávézaccból földet, és valami pofásabb cserepet.
    Ha szépen fejlődik, még levesbe is kerülhet.
    A kifogásolt fotó egy önarckép.
    A belső szépségről szól, és a kisugárzó tartalomról.
    Nem lehet mindig vigyorogni a világba. Komoly embernek kell látszani.
    Erős, izmos, talpraesett és okos emberek viszik előre a világ kerekét.
    Pont olyanok, mint én.
    De ki volt az utolsó, akit nem küldtem el?

    VálaszTörlés