2017. augusztus 3., csütörtök

Tulajdonképpen

Tulaj.
Túl állj!
De sokat hallom ezt a szót. Vajon rájöttem, miből származik?
Lehet.
Ha az enyémen túl állsz meg, akkor nincs közöttünk baj. Ha átlépsz rajta, nekem kell döntenem, eltűröm-e.
Vajon csak az aurámba lépéstől legyen távolabb? Vagy csak egy képtől távolabb?
A túlon lévő kép, a megállított betolakodó ezt a képet szennyezi?
A nekem van határa egy magyarázkodást vezet be. Amiképp meg tudom fogalmazni. A túl állón innen nekem ez a képem róla.
Vajon, kedves Olvasóm,  Neked más a tulajdonképed?

3 megjegyzés:

  1. Most hirtelen arra gondoltam, hogy a tulajdonos lehet egy olyan is, hogy megengedheti magának, hogy távol tartsa az idegent. Aztán a sajátos.... mint aki a sajátjában van... kiemelten előnyben részesülő...

    VálaszTörlés
  2. Így van. Annyi szép játék lehetőség van a magyar nyelvben, hogy néha nem tudok betelni vele.
    De találtam a Scribd-en egy román tankönyvet nyelvtanulóknak. Még az elejét rágom, hogy a szavaknak neme van, mint a németben meg az oroszban. Hogy magyar szemmel ennek semmi értelme. Eszembe jutott a kisfiad. Hogy Te meg tudod tanítani neki a fontosat, a lényegest a nyelvből, de egy tanárnak csak akkor van esélye, ha a tanulót érdekli.
    Itt hallok tót szavakat, mert beköltöztek ide is a határ túloldaláról, meg vegyes házasságból hozzák az unokákat. Ma bennragadt a fülemben a nyehobority szó. Így fonetikusan, aztán a szótárban sem hobority, dem a ne szóval nem leltem meg. A gugli szótár pedig hozta kijavítva hovorityként, Nufi meg a orosz govority-ból már ki is hallotta a beszélni szót.
    Hát nekem sokkal könnyebb a magyarban búvárkodni.

    VálaszTörlés
  3. Amit nekünk nem tanítottak, vagy én nem voltam eléggé figyelmes, hogy az egyszerű magyar szavakkal bonyolult dolgokat is ki lehet fejezni. Mi leragadtunk ott, hogy nem szerettünk olvasni, írni pedig még úgyse. Mióta blogolok élvezem, hogy sok gondolatot le lehet írni. Hogy a fiam nem szeret olvasni, nemcsak az ő baja, hanem az egész generációjának, mint ahogy zenélni sem akarnak.Gépeznek, mert ösztönösen érzik, hogy ez a jövő. Lásd én röhögtem amikor megjelentek a mobil telefonok, hogy ennek nincs jövője. Tévedtem. Igen, elvesztenek egy kultúrát, amiről fogalmuk sincs, hogy elvesztik. Ki tudja mi is ebben a pillanatban milyen veszteségünkről nem tudunk már. Én azt mondom, mégis le kell írni minden marhaságot, mert lehet valamikor ez lesz az utolsó összekötője valaminek. Ahogy a magnószalag és bakelit lemez eltűnt, a zenehallgatás is csak a "commercial" kiegészítője lett. Cincog innen, onnan. Ma már teljesen felesleges régi zenét keverni, hogy megtapintható legyen a lábdob bőrének a rezgése, a telefonokból csak kattogásnak hatnak. Annyira rászoktak az okostelefonos zenehallgatásra, hogy gyakorlatilag hangszórós kiszerelésben már nem is tudják milyen lehetne.
    A román nyelvet nem tudtam sosem elsajátítani, nem adnak el a vásáron, annyit tudok, de ezekkel a nemes szófogalmazásokkal sosem voltam tisztában. Amennyire kiéreztem a fiammal együtt gyötrődve teljesen eredménytelenül, nekem úgy fest a dolog, hogy a román nyelvtant a beszéd alakította és nem fordítva. Lehet, hogy általában a nyelvtan egy olyan dolog, mint az autodidakta ember: menet közben tanul és osztályozza a tanultakat. Nem tudom.

    VálaszTörlés