2019. december 31., kedd

Ez a bácsi egy csoda


4 megjegyzés:

  1. Inspiráló az Amu nagypapa... A saját örömére csinálhatta a hidacskát, mert egyébként nem tudom ki fizetné azt ki. Simán megcsinálnám én is azt a hidat, pláne hogy most láttam. Egy hónap alatt meg lehet csinálni. De nem ebben a gazdasági rendszerben.
    Szoktam nézegetni ilyen videókat, csupán azt nem értem, ezek miből is élnek? Ahogy elnéztem a kis unokát, akit átkísért a hídon, nekem az volt az érzésem, hogy a gyereke talán valami telefoncég igazgatója és a Garndpa Amu meg megengedheti magának, hogy szórakozásból hidakat építsen. Mert ugye, Michelangelonak is kellettek a pápák, akik rendeltek tőle munkát, másképp ma nem ismernénk, hogy egyáltalán létezett volna...
    Most elgondolkodtam, hogy vajon gonoszkodom?
    De nem. Alaposan átgondoltam magam, és nem a gonoszság beszél belőlem, hanem a frusztráltság, hogy én nem csinálhattam életemben ilyen hidakat, mert a piac mindig egyebekkel sürgetett.
    A csapolás örömét csak az tudja felfedezni, aki ácsolt már ilyenformán szerkezeteket. Ilyetén az asztalosság ma messze nem erről szól. Mert a pápák ma nem ilyesmiket rendelnek.

    VálaszTörlés
  2. Boldog új évet Attila!
    Ezt a bácsit már feliratkozottként nézegetem régóta. Azért választottam szilveszteri hangulatnak, hogy mosolyt csaljak az arcodra, illetve azokéra, akik idetévednek.
    Ez a nagyapó ott abban a környezetben már második gyermekkorát élheti. Hogy Japán megszenvedte a világháborút, de megúszta a szovjet megszállást, az talán csak annyit jelent, hogy nincs teli a mi görcseinkkel a holnap miatt.
    A csoda pontosan ez benne. A rácsodálkozásom minden művére a szögmentes csapolásos technikája. Hogy a korlát oszlopainak előre berakott ékkel készül elő. Olyan fogásokat mutat, ami nem igényel milliós műhelyberuházást, de ott van mögötte az 50-60 évnyi gyakorlat.
    De abban igazad van, hogy ezt mi nem kapjuk meg sem pápától, sem Orbántól, sem nálatok nem tudom, hogy kitől. Kevesek kiváltsága, hogy Leonardo, vagy Michelangelo legyen belőle.
    Mások elől, család elől ellopott idő minden ilyen szakmai fogás kipróbálása, mely csak nagyban hoz kielégülést.
    Lehet, hogy önkielégítés, amiben az időt húzogatjuk vissza, és a végén nem merünk kirobbanni, mert vajon mit termékenyítenénk meg?
    Nem tudom.
    Sajnálom, ha nem az örömömet tudtanm vele átadni.

    VálaszTörlés
  3. Abban igazad van, hogy örvendenem kéne.
    Egyik kliensem restaurálni való bútort hozott hozzám. Azt hittem rendesen meg akarja csináltatni. Nem volt türelme bevárni míg befejezem, mondta, hogy csak szereljem össze, a hiányzó részeket pótoljam, szerkezetileg legyen jó, ő majd letisztítja a maradék festékeket a faragások mintáiból, mert ráér. És le is lakkozza.
    Azt hittem két hétig békémet hagy, mert én annyira saccoltam a hátramaradt munkát. Két nap múlva felhívott, hogy vigyek még neki.
    Amikor láttam, hogy mi is valójában az igénye, ledöbbentem.
    Két nap alatt tulajdonképpen lekente, ráment a régi festékre, nem pucolt semmit.
    Ez oké, de az egésznek volt egy ilyen viszonyulata, hogy akkor mire is kérek én akkora pénzeket? Mert hogy ő két nap alatt megcsinálta amire én azt mondtam, hogy két hét.
    Tehát ez a realitás. Ez az a görcs, amiről te is beszélsz, hogy bennünk van a holnapért.
    Én napról napra alíg szedem össze magam, hogy mennyire igénytelenné vált a szakma... mert nem kéri senki!
    Addig amíg nem jelent meg a menőre nyírt frizurájú unokája, addig én is el voltam lágyulva. Be szép is lenne így dolgozni... De az unoka lerántotta a leplet. Aztán a tíz millió fölötti nézettség. Pár nap alatt! Valami nincs rendben. Ki üzen és Mit?
    Azért teszem fel így a problémát, mert úgy fest, mintha annyira lekurvult volna a szakemberek világa, hogy nem képesek már így dolgozni... Bezzeg az öreg szaki!
    Nem tudom, érted e a szempontomat?
    Én nem műkedvelő vagyok, hanem ebből élek. És azt hiszem, ilyenkor érdemes tisztáznia a video készítőnek, hogy az egész milyen kontextusban van feltálalva?
    Ahogy nekem lejön az egészből, ez olyan, mint amikor a dúsgazdag vesz egy lerobbant régi autót és azt restaurálja. Megteheti. Ez a Grandpa is megtehette.
    Boldog Új Évet nektek is!

    VálaszTörlés
  4. Akkor tényleg jól mellélőttem. Én ugyanis nem csak ezt a bácsit figyelem, hanem glasslinger néven egy másik öreget, aki az üvegfúvástól a getterezésig, a fűtéshuzal pedrésétől az alkáli földfém oxidkatód elkészítéséig vákumoz, leforraszt és bemér egy csövet, majd képes az öreg rádiót lecsiszolni, ha fából van, kixcseréli az összes kondenzátort, az elszállt elégett ellenállást, és megtekercseli a transzformátort is. Majd odaül a generátor elé, bekapcsolja at oszcilloszkópját, és szabályosan behangolja a készüléket.
    Van legalább 70 éves, és még ütődött is cseppet, mert női ruhákban, képes dolgozni.
    De van egy shango066 is, aki amerikában él, és képes a sivatagban elhagyott bányavidéken talált szérrozsált rádió és tévéroncsot is feltenni az asztalára, és ki tudja honnét, még rajzot is kerítve hozzá működőképessé varázsolja. Közben bemutat egy akkora műszerparkot, amiről álmodni nem mernék itthon.
    Nekem ez élvezet,
    Azért rossz, hogy Neked pont egy ilyen helyzetet vonzott be.
    Dehogy céloztam én arra, hogy Te mint szakember nem tudsz így dolgozni.
    Inkább azt mutatja nekem, hogy én nem tudok kézzel olyan illesztést fűrészelni, mit hézagmentesen ragasztani tudok utána.
    Ez az öreg nem egy ilyet, sokat bemutatott már.
    Bennem még tart az a naiv lelkesedés, hogy de jó lenne!
    Tényleg elnézést kérek, ha megbántottalak vele!

    VálaszTörlés