Hibázom, mellé fogok

... most éppen a Vaterán.
A történet azért nem itt kezdődik.
Felolvastam Nufinak vége Németh László hipertóniáról szóló írását. Nekem tetszett, ő pedig állandó kritikai kísérettel lombozta le az áhítatomat. Nem több ez, mint hogy én férfi szemmel, ő pedig nőivel értelmezte.
Az lenne a baj,  ha egyformák lennénk.
Ha olvasok éppen valakit, akkor megnyílik bennem a kíváncsiság a többi írása felé. Így volt ez eddig is, szerintem nem különleges tulajdonság. A könyvben, a Kísérletező emberben, más témájú írások, a Medve utcai polgári, meg a tanítás megreformálásáról szóló elképzelései is sorra kerültek, s letöltöttem a MEK-ről az Égető Esztert is.
Kinéztem a Vaterára. Ott pedig a San Remo-i napló 1Ft-ért éppen jó árnak tűnt. Megnéztem, hogy Budapest, hát elkarikázom érte.
Volt még egy másik csomag is, azt 1000Ft-ért mérte valaki. Tizenvalahány kötet. Lesz mit olvasni. Még másnap szürkületkor el is tudtam hozni bringával.

Közben lejárt a napló is. Kaptam az 1Ft-os könyvhöz egy számlaszámot. Fizessek 510Ft-ot csomagolásért és postázásért.
Könyörgöm, Budapestre? De hát én a személyes átvételt választottam.
Kaptam egy kioktató választ, és elolvastam az eredeti kiírást a könyv alatt.

"NÉMETH LÁSZLÓ SAN REMÓ-I NAPLÓ

AMENNYIBEN A LEÜTÉSI ÁR 1FT CSAK POSTAI ÚTON TUDOM KÜLDENI A KÖNYVET ÉS EBBEN AZ ESETBEN MINDEN EGYES 1-FTÓN LEÜTÖTT KÖNYV UTÁN 70FT CSOMAGOLÁSI KÖLTSÉGET SZÁMOLOK FEL. AMENNYIBEN A LEÜTÉSI ÁR 70FT-VAGY TÖBB BUDAPESTEN A VI. KERÜLETBEN SZEMÉLYESEN IS ÁTVEHETŐ A TERMÉK.
"

Igaza van. Ő ezt előre megírta. Én meg átsiklottam fölötte.
Persze azonnal mentegetni kezdtem magam előtt magam, hogy ez egy kiskapura játszó kereskedő. 1Ft-nál megússza a listázási díjat, de mégis pénzt kap a könyvért.
Aztán elhessegettem, hogy csak a rosszindulat dúl bennem. Megírtam neki, hogy 100Ft-ot vinnék magammal, de nekem a bicikli ingyen szállít.
Nem méltatott válaszra. Jól hangzik, hogy 100-szorosát ajánlottam fel a leütési összegnek, de mégsem könyörült meg rajtam. Én vagyok az Antigone, aki temetné a halottat, és ő a hajthatatlan Kreon, aki uralkodik az igazán.
Ma reggel pedig  elmondtam Nufinak, aki igazat adott a kereskedőnek. "Ő előre közölte a feltételeit."
Én pedig enyhíteni szerettem volna a szigorán.
Jó, meghátrálok.
Átutalok a számlájára 5Ft-ot, mert a Vaterán megnyert terméket kifizetem, így a hölgyet kár nem éri, és megírtam, hogy a postázásra és csomagolásra nem tartok igényt.

---
Nufi megmosta a fejem, hogy  neki tetszik Németh László írása.
Ismét egy hibám.
 Szeretném magamat igazolni, hogy én így látom, és nem veszem figyelembe az érzékenységét.
Pedig elemezni szeretném magam. Nem őt lejáratni.
Nem célom a vaterás kereskedőt sem lejáratni, csak azt akartam közölni, hogy ha ő szemfüles, akkor én sem vagyok sokkal butább. Őt megtanította az előítélete, hogyan kell a magamfajta potyalesőkkel elbánni. Én meg tiszta szándékot látok abban, ha valakinek nem kell egy könyv, és eladni sem tudja, hát odaadja annak, akinek jó lesz.
Így teszek a nekem emléket nem jelentő dolgaimmal... néha. (Nem túl gyakran.) Ha tudom, hogy jó helyre kerül, odaadom. Még csak nem is aziránti jószívvel,a ki kapja. Annak becsületére, aki megalkotta. Az ő munkáját becsülöm meg, mert nem kerül kukába a létrehozott érték.
"Jaj, de bonyolult lélek vagy Imikém!"  - mondta volt nekem anno valaki. (Talán nagyanyám.)
A világ nagyon nem gondolkozni akar. Én sem. Azaz sokszor a könnyebb utat választom. Pedig ki kell járni a rossz utat ahhoz, hogy a megfelelő ösvényre is rábukkanjak.