2024. szeptember 17., kedd

Emlék

 

Elengedtem egy nyusziléggömböt.

Gyerekként azt hittem, az enyém is fel fog szállni, mint a rajzfilmekben.

Hát nem. Nem repült fel. Elgurult, pattogott, mert a szél mozgatta, s szaladhattam utána. Aztán durr.

Sírásra görbült a szám. Apám nevetett rajtam, vigasztalni próbált, de a gumirongy nyálasan lógott a rózsatüskén.

Minden mozzanatra nem emlékszem vissza. Talán egy kék kútnál lemosta, és szívott belőle kis lufit. Azt pedig addig forgattuk, amíg nagyot pukkant, és még egyet, még egyet, még egyet.

Az már érdekesebb volt. Még jobb is, mint maga az egész.

Elengedtem egy nyusziléggömböt.

Gyerekként azt hittem, az enyém is fel fog szállni, mint a rajzfilmekben.

Hát nem. Nem repült fel. Elgurult, pattogott, mert a szél mozgatta, s szaladhattam utána. Aztán durr.

Sírásra görbült a szám. Apám nevetett rajtam, vigasztalni próbált, de a gumirongy nyálasan lógott a rózsatüskén.

Az egészre nem emlékszem vissza. Talán egy kék kútnál lemosta, és szívott belőle kis lufit. Azt pedig addig forgattuk, amíg nagyot pukkant, és még egyet, még egyet, még egyet.

Az már érdekesebb volt. Még jobb is, mint maga az egész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése